Taormina kisváros Szicília keleti partján, az Etna lábánál. Ha nagyon figyelmesen megnézzük, akkor a kép hátterében kivehetőek a vulkán körvonalai.
Gyönyörű tengerpartja van, a víz jó meleg, 2012. március 16-án fürödtünk itt a tengerben.
A képen látható kis sziget neve Isola Bella. (Mi más lenne, Olaszországban mindent és mindenkit megillet ez a jelző, még a csúnyácska nőket is, egyértelmű, hogy ez megejtő szépségű szigetecske is egyszerűen ezt a nevet kapta. Természetesen a férfiakra és a hímnemű dolgokra a hímnemű végződésű melléknév, a bello használatos. Érdekes megjegyezni, hogy a szicíliai nyelvjárásban ezek a szavak bedda és beddu alakban használatosak, így a sziget neve a helyiek szerint: Isula Bedda.)
A szigetet a szárazfölddel egy homoknyelv köti össze, mely dagály idején víz alá kerül. Ilyenkor úszva lehet megközelíteni a szép szigetet, de mi apály idején voltunk ott, így át tudtunk sétálni. A sziget természetvédelmi terület, mert számos ritka állat-és növényfajnak ad otthont, és szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.
A következő képeken szintén a sziget látható, közelebbről, illetve én vagyok lefényképezve a vízben, a sziget irányából.
Maga a város egy kiadós séta (és kb. 200 méter szintkülönbség) után érhető el a tengerpartról. Az óvárosi rész nagyon hangulatos, egymást érik a régi, mediterrán stílusú lakóházak, a kézműves boltok és a bárok. A két kép a belvárosban készült.
Taormina neve ismerős lehet a művészettörténet iránt érdeklődők és a pécsiek számára. Csontváry Kosztka Tivadar ugyanis több képet festett a városban (Holdtölte Taorminában, A taorminai görög színház romjai) A görög színház romjai a mai napig láthatók, de idő hiányában ide már nem sikerült eljutnunk.
