Yogyakartában befizettünk még egy társasútra , amelynek keretében 2 nap alatt eljutottunk Jáva közepéből a szomszédos szigetre, Balira.
Útközben két helyszínt érintettünk, az első Gunung Bromo volt.
Az utazás első napja tulajdonképpen buszozással telt. Reggel felvettek a szállásnál, és nagyon örültünk, hogy negyedmagunkkal voltunk egy mikrobuszban, és kényelmesen el lehetett férni. Természetesen korai volt az örömünk, mert minden a végére minden helyet elfoglaltak a mikrobuszban, annyira, hogy a sok csomagtól hátra sem lehetett dönteni az ülést, a lábunk meg nem fér el egy kötéltől, amivel a mikrobusz ajtaját rögzítették. Így reggeltől estig a mikrobuszban kuporogtunk, de estére el is jutottunk a Gunung Bromo-hoz közeli városba, Probolinggo-ba, ahol átszállítottak minket egy másik mikrobuszba, de a korábbi útitársaink mellé még mások is csatlakoztak hozzánk, így a 12 fős mikrobuszban 18-an voltunk, plusz a csomagok a tetőn. Ez a jármű juttatott el minket egy szerpentinen és úttalan utakon egy hegytetőre, a Cemoro Lawang nevű faluba, ahol a szállásunk volt.
Délkelet-ázsiai utunk során először fordult elő, hogy fáztunk, mert ilyen magason már hideg volt. Éhesek is voltunk, de olyan későn már nem volt nyitva a „szálloda” „konyhája”, így enni csak az útközben vásárolt kekszeket tudtuk.
Másnap volt reggeli, ami benne volt az árban: csupasz kenyér és kávé.
Reggel dzsipekkel vittek a faluból a Mount Penanjakan hegynek a tetejére, persze mondani sem kell, hogy több utas volt, mint hely.
Miután vége lett a közútnak és dzsipekkel már nem folytathattuk tovább az utunkat, felsétáltunk a hegytetőn található kilátóba, ahonnan megnézhettük a napfelkeltét a Gunung Bromo kráterével az előtérben.
Maga a név azt jelenti, hogy Bromo-hegy, és egy mai napig aktív vulkánt jelöl.
A vulkán és az azt körülölelő völgyben megülő köd látványa egyszerre volt fenséges és hátborzongató.
Miután kivilágosodott, visszatértünk a dzsipekhez, és testközelből is megnéztük a hegyet. A néhány évvel korábbi (2010-es, és 2011-es) kitörések miatt sokáig nem lehetett megközelíteni a Bromo-t, de nekünk szerencsénk volt, megmászhattuk a hegyet, és letekinthettünk a kráterbe.
