Itt járt csudalány

Mindenhova magammal viszem az Superman-köpenyemet, és valahogy mindig lefényképeznek Superman-pózban.

Kuala Lumpur, Malajzia

2012.12.09. 23:35 lesson

Multikultiiii!!!!!!!!

A maláj főváros az a hely, ahol a világ legmagasabb ikertornyai szomszédságában a brit gyarmati építészet szép példáit láthatjuk, két sarokra onnan a kínai negyedbe érkezünk, néhány száz méterre pedig Little India Bollywood-ihlette cégérei közt találjuk magunkat.

Itt egy utcában megfér egymás mellett a muszlim mecset, a kínai pagoda, a hindu templom, a buddhista templomkolostor, a kálvinista és a katolikus templom. (Csak zsinagóga nincs, ugyebár. /Izraeli útlevéllel be sem lehet lépni Malajzia területére./)

Indulás előtt reggel le lettem cseszve, mert egy rövidnadrágot választottam a gardróbomból. ("Így akarsz belépni egy muszlim országba?") Szükséges is volt tisztességesen felöltözni, meg nem is. A mecsetekbe természetesen nem lehet belépni hiányos öltözetben, de a hindu templomokban szinte elvárás, a metrón meg senkinek sem tűnik fel egy rövidnadrágos alak, mert annyifélék az emberek: hidzsábot viselő muszlim nők, hinduk tradicionális öltözékben, kínai tinédzserek mangafigurának öltözve, rákvörösre sült európaiak I LOVE KL pólóban.  Sőt: Gangnam Style-os  pólót hidzsábbal viselő kínai.

A szállásunk a kínai negyedben volt, és egy kedves pandzsábi nő vezette. Nagyon segítőkész volt, és ez elfeledtette azt a tényt, hogy a szobánk kb. 2,5 négyzetméter volt, egy emeletes ágy majdnem elfoglalta az egészet, a hátizsákok már csak egymásra pakolva fértek el benne.

Hol is kezdjük a városnézést?  A tulajdonosnő figyelmeztetett, hogy jön az eső, és valami zárt helyet javasolt.

Naná, hogy a Petronas Towers lesz az a zárt hely. Elég borsos a belépő ára (kb. 20 euró átszámítva fejenként), ezért fel lehet menni a két tornyot összekötő Skybridge-re és a 86. emeletre is. 15 percenként indulnak csoportok, de hamar elkapkodják a jegyeket, így miután megvettük, várnunk kellett vagy 3 órát az indulásra. Ezalatt csináltunk vagy 6000 fotót a tornyokról, és sétálgattunk a hozzájuk tartozó plázában. Akármennyire is hisztiztem, nem kaptam meg a kinézett Prada táskát. :)

Maga a torony, meg a turisták szórakoztatására kitalált látnivalók sci-fibe illően high-techek.

Amikor indul a túra, akkor egy FogScreen-re vetített idegenvezető magyarázza el a tudnivalókat. A technika lényege, ahogy még én is értem, hogy a mozivászon szerepét egy vízpára felhő veszi át.

A tetején meg lehet nézni az épület makettjét, különböző interaktív játékokkal lehet szórakozni, illetve vannak kamerákkal és mátrixkód-olvasókkal felszerelt képernyők, amelyeken azon túl, hogy látjuk magunkat, a belépőjegyet az olvasó felé tartva különböző képeket jeleníthetünk meg, illetve különböző alkalmazásokat nyithatunk meg. Ez egy kicsit magas volt nekem, pláne, hogy 360 méterrel voltunk a város felett. Persze a kilátás sem volt semmi.

A lift 1-2 perc alatt leért, ekkor még csináltunk újabb 6000 fotót, immár éjszaka, a kivilágított tornyokról.

 

Első nap

A Rapid KL-lel (helyiérdekű vasút) elutaztunk a Batu Caves-hez, ami egy cseppkőbarlang-rendszer és hindu szentély a város külterületén.

A barlangrendszer 3 fő és több kisebb barlangból áll. A legnagyobb a Templombarlang, amelynek magas mészkőfalait hindu motívumok díszitik.

kDSCN0138 copia.jpg

A barlangba körülbelül 300 lépcsőn feljutni. A Batu Caves-ben mindenfelé makákómajmok szaladgálnak, mert a templomokat több istenségnek is szentelték, és ezek egyike Hanumán, a nemes majom. (A képen nem ő látható, hanem a lépcsősor, rajta én. A pirosruhás nő mellett látszik egy kismajom is.)

kDSCN0132.jpg

Nemcsak a Templombarlang, hanem több másik, például a Ramajana-barlang vagy a Művészeti Galéria-barlang is látogatható, de belépő ellenében. Mi ezek helyett a Sötét Barlangot látogattuk meg, egy ismeretterjesztő túra keretében. Itt nem találunk hindu szentélyeket, viszont meghallgathatjuk a túravezető előadását a különös flóráról és a faunáról ebben a trópusi cseppkőbarlangban.

A barlangok környéki települést szintén Batu Caves-nek hívják, hindu közösség lakja. Egy itteni indiai étteremben ebédeltünk. Banánlevélen hoztak ki egy vegetáriánus válogatást (rizst, naan kenyeret, curry szószokat), amelyet autentikus indiai módon, kézzel fogyasztottunk el.

Még szerettük volna folytatni a városnézést, ezért a Merdeka Square közelében szálltunk le a vonatról. Szétnéztünk a City Gallery-ben, majd a tér felé közeledve azt vettük észre, hogy gyülekeznek a felhők. A tér közepén jártunk, mire teljesen elsötétült az ég, és mire végigértünk, addigra elkezdett szemerkélni az eső. Kinéztünk a zebra túloldalán egy árkádos helyet, hogy oda beálljunk, de mire átértünk, már szakadt. Mire megkértük a már ottlévőket, hogy szorítsanak helyet, már ömlött. Összefüggő vízfüggöny volt az égen, ilyet még sosem láttam. Még a Koh Phanganban tapasztal monszuneső után is ez egy egészen új élmény volt. Csaknem 2 órán keresztül szobroztunk az árkádok alatt, és egy pillanatra sem csendesült. Aztán amilyen hirtelen jött, úgy el is állt, mintha elvágták volna. Az idő nagyon eltelt, ezért úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk a szállás környékére. Láttuk útközben a folyót, ami az 1 nappal korábbi szintjéhez képest minimum 3 métert emelkedett.

Chinatown-ba visszatérve vettünk egy fényképezőgépet a régi helyett, így ezután már nem kell a vakvilágba, össze-vissza kattingatni, fogjuk látni, hogy mit fényképezünk. Egyébként azt hittük, hogy a kütyük, mint a fényképezőgép, jóval olcsóbbak itt, de nem.

Este sétálgattunk a kínai negyed piacán, ahol a párom megismerte az új szerelmét, feltétlen imádatának egzotikus tárgyát, a duriánt. Ehhez a Délkelet-Ázsiában honos furcsa gyümölcshöz nem lehet semleges módon viszonyulni. Vagy utálja valaki, vagy odavan érte. Sokak szerint csatornabűzt áraszt, ezért ki van tiltva zárt helyekről, repülőkről. Szerintem inkább hagymaszaga van, és az íze is ahhoz hasonlít, amellett, hogy édes, az állaga pedig a főzött tortakrémekre emlékeztet. Egyébként borzasztó tömény, és megfekszi az ember gyomrát, amire nekem különösen nagy szükségem van a prahok-kaland óta.

 

Második nap


Meglátogattuk a Brickfields negyedet, ami a sok indiai lakos miatt Little India-ként is szoktak emlegetni. A jellegzetes, vibrálóan színes épületek fűszer-, élelmiszer-, ékszer- és virágboltoknak adnak helyt.

kDSCN0450 copia.jpg

kDSCN0457 copia.jpg

 

Az indiai negyedben találunk még többek között mecseteket, katolikus és kínai templomokat. Cserébe Chinatown-ban található a Sri Mahamariamman hindu templom.

 

kDSCN0505 copia.jpg


Egy Kuala Lumpur-i városnézés nem lehet teljes a Menara Kuala Lumpur nélkül, amely a Petronas Towers "riválisa", kevésbé híres, viszont magasabb annál.

kDSCN0485 copia.jpg

Meglátogattuk még a Nemzeti Mecsetet és a Planetáriumot is.

Ez a sokszínűség tetszett nagyon Kuala Lumpurban, ha egyszer valamilyen okból vissza kell ide térnem, akkor nem nagyon fogok tiltakozni.

 


Nagyobb térképre váltás

Szólj hozzá!

Címkék: időjárás vallás gasztronómia szokások látnivalók Malajzia Délkelet-Ázsia

A bejegyzés trackback címe:

https://csudalany.blog.hu/api/trackback/id/tr815305413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása