Az első hely, ahol viszonylag sok képet sikerült lőni, és nem kell magyarázkodni, hogy: „igen, a képen ennek és ennek kellene látszódnia, csak rosszul sikerült a kép, sötét lett, kitakarom a köpenyemmel, meg még azt a valamit is érdemes megemlíteni, csak nem fényképeztük le...”
Úgyhogy beszéljenek önmagukért a képek:
Tropea nemcsak az érintetlen, tiszta tengerpartjáról híres, hanem az itt termesztett hagymáról is. Az olaszul cipolla rossa-nak, kalábriaiul cipudda rossa-nak hívott növényből készítenek lekvárt, fagylaltot, kenyeret, süteményt. A név azonban ne tévesszen meg senkit, hiszen szó szerint vöröshagymát jelent. Azonban a növény maga a mi fogalmaink szerint lilahagyma, (és hogy tovább bonyolítsam, az általunk vöröshagymának nevezett fűszernövény viszont olaszul cipolla gialla, azaz sárgahagyma.)
Ha már az ételeknél tartunk, akkor megjegyeznék egy másik furcsaságot is. Az olaszok ugye híresek a fagylaltjukról, a gelato-ról. Ezt egy igazi tropeai – és dél-olasz általában – azonban nem kehelyből vagy tölcsérből, hanem briósból eszi, amibe olyan nagy adag fagyi fér, hogy a magamfajta, 4 dekás gombócokon szocializálódott, kontinentális lakosnak komoly kihívást jelentenek.
