Itt járt csudalány

Mindenhova magammal viszem az Superman-köpenyemet, és valahogy mindig lefényképeznek Superman-pózban.

Lefkosia (Nicosia), Ciprus

2012.04.30. 22:31 lesson

Ciprus fővárosa az egyetlen a világon, ami két ország területén fekszik, ezért is van két neve: a Lefkosia a görög, a Nicosia pedig a török változat.

A sziget történelme bővelkedik etnikai konfliktusokban. Az oszmán birodalom idején nagy számú török népesség érkezett ide, a 19 században pedig a Brit Birodalomhoz került, és egészen az 1960-ig a Korona igazgatása alatt maradt. A görögök és a törökök között már ekkor megjelentek az etnikai konfliktusok. 1955-ben görög nacionalisták szervezete szabadságharcba kezdett a britek ellen, melynek eredményeképpen Cipruson egyetlen köztársaság jött létre, melynek vezetésében a görögök és a törökök etnikai arányuk szerint képviseltették magukat.

Ezt követően az ország elnöke, Makariosz érsek olyan kiegészítéseket tett Ciprus alkotmányában, melyek életbe lépésével a törökök kisebbségi státusba süllyedtek. Feszült belpolitikai helyzet állt elő, Ciprus vegyes lakosságú részein etnikai zavargások robbantak ki, melyek azt eredményezték, hogy 1964-ben ENSZ-békefenntartók vonultak be a szigetre, és létrehozták az úgynevezett „zöld vonalat” a görög és török területek között.

A békefenntartók ellenére 1974-ben a görög nacionalisták puccsot hajtottak végre Makariosz ellen. A török többségű területeken véres konfliktusok robbantak ki, ezért Törökország hadserege – a muszlim kisebbség védelmében – néhány nappal később megindította a hadműveletét. A görög rezsim sikertelenül próbálta megállítani a tengeren az offenzívát. A szigeten elszabadult a káosz, a görögök és a törökök egyaránt etnikai tisztogatásokba kezdtek. A török csapatok rövid időn belül uralmuk alá hajtották a sziget 37%-át, ezzel lényegében kijelölve a Cipruson keresztülfutó „zöld vonalat”, majd 1975-ben kikiáltották az Észak-ciprusi Török Köztársaságot. Észak-Ciprus szuverenitását az ankarai kormányon kívül a világ egyetlen országa sem ismeri el. Lakossága szinte teljes egészében muszlim vallású és a török etnikumhoz tartozik.

(1974. július 20. A török hadsereg inváziót indít Ciprusra, http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1974_julius_20_a_torok_hadsereg_invaziot_indit_ciprusra/ felhasználásával)

 

Ez a bizonyos „zöld vonal” áthalad Ciprus fővárosán, így a nicosiai utcákon sétálva gyakran belebotlunk valami ilyesmibe:

 

Foto0204.jpg

 További történetek Ciprusról elérhetők a képre kattintva.  

A sétálóutca nagyjából ugyanolyan, mint a bármelyik a világon, azzal a különbséggel, hogy itt így következnek egymás után az épületek: cipőbolt, szuvenírbolt, Marks&Spenser, kioszk, határ.

IMG_20120422_130637.jpg

A határon átkelve viszonylag gyors útlevélellenőrzés és vízumügyintézés után megérkezünk az Észak-ciprusi Török Köztársaságba. Ez gyakorlatilag úgy néz ki, hogy 20 méter megtétele után egy teljesen más kultúrába csöppenünk: mások az emberek, más a vallás, más a nyelv, más a valuta. Itt gyakran fordulnak elő balkormányos autók (azaz olyanok, mint nálunk), pedig Cipruson baloldali közlekedés van (azaz fordítva működik). A konyha is más egy kicsit, és ezt egyáltalán nem bántam, mert Cipruson egyébként a sok angol miatt nagy népszerűségnek örvendenek az angol konyha remekei, tehát hasábburgonyát hasábburgonyával esznek, itt viszont ettem jó fűszeres kebabféleséget és savanyúságokat.

Bazároztunk is, ez ugye elengedhetetlen, hiszen gyakorlatilag Törökországban voltunk, vehettünk volna „Burberry”, „Gucci” és „Ralph Lauren” cuccokat 5 euróért vagy annak megfelelő török líráért. Ha már az áraknál tartunk, minden jóval olcsóbb, mint a déli részen, ha én ott laknék, biztos idejárnék vásárolni.

Nicosia északi részének nem is lehetne jellemzőbb épülete, mint a Selimiye-mecset, amely egykor a Szent Zsófia-székesegyház volt. Egy gótikus katedrális, amelyhez hozzáépítettek egy minaretet, a belső dekorációját pedig lefestették fehérre, és Korán-idézetekkel helyettesítették.

Foto0260.jpg

A déli, görög rész szerintem nem olyan szép, mondjuk inkább úgy, hogy érdekes. Bennem az az egy benyomás él, hogy rengeteg ázsiai van itt, állítólag a hazájukból menekülők és Európába tartók Ciprust használják mintegy ugródeszkának. Nem elég tehát az etnikai problémákhoz az „őslakos” görög és török népesség, rengeteg brit is van itt, de látszólag még ezeknél is több a fülöp-szigeteki, indiai, bangladeshi.

Azért készítettünk képeket Makarios érsek palotájánál és a Függetlenségi Emlékműnél.

Foto0214.jpg


Foto0222.jpg

 

 


Szólj hozzá!

Címkék: történelem látnivalók Ciprus

A bejegyzés trackback címe:

https://csudalany.blog.hu/api/trackback/id/tr135236227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása